éruv
Az éruv valójában olyan megoldás, mely lehetővé teszi zsidók számára, hogy szombaton, amikor a közterületen való „cipelés” nem megengedett, vagyis még a legkisebb tárgyat sem vihetjük ki magánterületről közterületre, illetve nem hordhatunk magunknál semmit közterületen, mégis vihessünk. Az éruv egyike azon hagyományoknak, melyek egy egyszerű tórai elvből igen bonyolult jogi kérdéssé alakultak az idők folyamán. Maga az éruv szó azt jelenti: összekeverés. A szombat törvényei szerint semmit nem vihetünk magánterületről közterületre, illetve fordítva, és emellett nem vihetünk közterületen belül semmit négy könyöknél, vagyis kicsit kevesebb, mint két méternél messzebbre. Maga a magán- és a közterület háláchikus meghatározása is magyarázatot igényel: egy zárt terület ebből a szempontból mindenképpen magánterület, egy nyílt, körül nem kerített terület pedig közterület, a tulajdoni viszonyoktól függetlenül. Az emberek azonban szeretnek szombaton összejönni, sétálni, és bizonyos dolgokat, beleértve a járni még nem tudó csecsemőket, szívesen visznek magukkal ilyen alkalmakkor. Így volt ez már a kezdetektől fogva, ezért a rabbiknak megoldást kellett találniuk arra, hogy hogyan valósítható ez meg. Ez a megoldás az éruv, mely technikailag egy területté kapcsolja a közterületet és a benne foglalt magánterületeket. Alapvetően fallal kellene körülkeríteni egy-egy területet, hogy magánterületnek minősüljön, azonban a falnak lehetnek nyílásai, kapualjai, melyek nagy üres szakaszokat hagynak. Vagyis mivel a falnak nem kell folyamatos, szilárd egésznek lennie, valójában egymással összekötött oszlopok sora is megteszi. Így alakult ki az éruv, mely egész negyedeket, vagy településeket is magába foglalhat.
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 0 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
